Angi vagyok... Csak nem lép be az én nevemen, nem tudom miért.
Ma jó hosszú óránk volt, mindenki táblára firkálta a hiraganákat.. mikor kimentem , hirtelen nem jutott eszembe a "sa" :D .. lámpaláz :) Csináltam képeket az óráról, hogy még EZ is meg legyen örökítve. A társaság egész szimpatikus, örülök, hogy ilyen jó fej emberekkel leszünk egy hónapig :) Remélem nem néztek minket hülyének, hogy Jucival végig röhögtük az órát...EZ a szörnyű bennünk.. hogyha olyan hangulatban vagyunk...huhu:D De én jól éreztem magam nagyon, nevettünk a szomszéd termi edző férfiakon... Némelyik elég vicces fejet vágott miközben emelgette a súlyokat :DAztán megbeszéltük a többiekkel, hogy jövő órára eléneklem nekik a japán népdalokat - még egyet sem tanultam meg :D - majd holnap nekiesek, de remélem nem röhögik szét az agyukat :DVégül hazasántikáltam... egyedül.... amellett, hogy a kedvenc szandálom feltörte a sarkamat még -asszem- egy üvegszilánk is tanyázik a lábujjamban...na ez nemtom hogy jött ide:D
Nagyon cukareee vagyok, úgyhogy oyasumi.
Angi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gwen 2008.07.31. 18:13:11